A kifulladás köznyelvi kifejezés. Az orvosok a dyspnea szót használják. A légszomj szubjektív léghiány vagy kellemetlenség érzése légzési problémák miatti légzéskor. Melyek a légszomj leggyakoribb okai, és mikor kell aggódnia a légszomj miatt? Melyek a légszomj kezelései?
Tartalomjegyzék:
- Légszomj: okai
- Tüdőbetegségek
- Szív- és érrendszeri betegségek
- Túlsúly
- Pánik
- Légszomj: kezelés
Normális, ha intenzív edzés, hosszú távon vagy kemény fizikai munka után nehézlégzést érez. Ha más körülmények között fordul elő, ez azt jelezheti, hogy valami nincs rendben a testünkben. A szabad légzéssel járó problémákat okozó kóros elváltozások számos betegséget kísérhetnek, nemcsak a légzőszervi megbetegedéseket. Nagyon gyakran szív- és érrendszeri betegségekkel társulnak.
Ahogy az orvosok mondják, a légszomjat, vagyis a légszomjat számos mechanizmus okozhatja. Ezért a légszomj okainak felkutatásakor az orvos a légszomjjal járó helyzetekre és tünetekre koncentrál.
Ha a páciens asztmás rohammal vagy intersticiális tüdőödémával járó hörgőgörcsöt tapasztalt a szívizom ischaemia következtében, nemcsak légszomjra, hanem mellkasi szorításra is panaszkodni fog. Ha asztmában vagy krónikus obstruktív tüdőbetegségben szenved, és állapota romlik, a testmozgás során a légszomj súlyosbodik.
Olvassa el még:
Légszomj edzés után - hogyan lehetne javítani az állapoton és megszabadulni a légszomjatól?
Hogyan lehet növelni a tüdő kapacitását? Kitartás és légzési gyakorlatok
Futás közbeni légzés szabályai
Légszomj: okai
Tüdőbetegségek
A légzési mozgás fokozott aktivitása a hiperventiláció (túlzott szellőztetés) következményekkel jár akut hipoxémiában és hiperkapniában. Hasonló jelenség fordul elő a pulmonalis receptorok stimulálása miatt tüdőembólia, intersticiális tüdőödéma és akut hörgőgörcs esetén.
Fontos, hogy még akkor is, ha a légzőrendszer normális, olyan tényezők, mint például a magas magasság, a terhesség alatt a megnövekedett progeszteronszint vagy bizonyos gyógyszerek (pl. Acetilszalicilsav) szedése, néhány embernél nehézlégzést okozhatnak.
A légzőszervi zavarok előfordulhatnak olyan légzőszervi megbetegedésekben, mint asztma, emphysema, krónikus bronchitis vagy bronchiectasis.
A nehézlégzés oka lehet a mellkas falainak mobilitási tartományának csökkenése is, amely kyphoscoliosisban vagy a légzőizmok jelentős gyengülésével járó betegségekben fordul elő. A betegnek több erőfeszítést kell tennie minden egyes lélegzetvételre.
Légszomjat is tapasztal, ha jelentős mennyiségű váladékfolyadék halmozódott fel a mellhártya üregében.
A tüdőgyulladás, a tüdőödéma és a fulladás (aspirációs tüdőgyulladás és akut légzési distressz szindróma) során előfordulhatnak gázcserezavarok és ezért légzési problémák.
A hypoxemia korrigálása tüdőérbetegségek, intersticiális tüdőbetegségek vagy tüdõtorlódások esetén nem csökkenti a légszomjat, mivel a tüdõreceptorok közvetlen stimulációjának következménye.
Szív- és érrendszeri betegségek
Edzés közben fellépő légzési nehézség észlelhető enyhe vagy közepesen súlyos vérszegénységben. A bal-jobb intracardialis shunt-nal kapcsolatos szívhibák fokozott szívteljesítményt és légszomj érzést eredményezhetnek, a pulmonalis hipertónia kialakulásának összefüggésében is.
Az edzés közben fellépő dyspnoe nemcsak az edzés hiánya által okozott alacsony kardiovaszkuláris kapacitás következménye lehet, hanem a szívizom relaxációs folyamatának rendellenességei is az artériás magas vérnyomás, a szűkület (aorta stenosis) és a hipertrófiás kardiomiopátia során. Krónikus légszomj kísérheti a szívburokgyulladást is.
Légszomj is előfordulhat ischaemiás szívbetegségben szenvedőknél.
Túlsúly
A plusz kilók nemcsak megnehezítik a szabad mozgást, hanem negatívan befolyásolják a légzést is. A zsírszövet ugyanis oxigént vesz fel az izmokból és más létfontosságú szervekből (beleértve az alveolusokat is), így kevesebbet kapnak a szükségesnél. Röviden: hipoxiásak és alultápláltak.
Pánik
Amikor idegesek vagyunk, gyorsabban, de sekélyen lélegzünk. Ez hiperventiláció, amely a vér szén-dioxid-mennyiségének csökkenéséből adódik. Ez szívdobogást és szédülést eredményez. E kellemetlen betegségek elkerülése érdekében be kell lélegeznie egy papírzacskót. Ez visszaállítja a vér oxigén- és széndioxidszintjét a normális szintre, lehetővé téve, hogy megnyugodjon és visszanyerje az egyenletes légzést. A szorongásból adódó légszomj túlélésének másik módja a légzés tudatos lelassítása. Húzza be a levegőt a száján keresztül, majd lassan fújja ki az orrán vagy az összehajtott száján keresztül az ún kilövell.
Légszomj: kezelés
Minden légszomj esetén keresse meg előfordulásának okát. Minél hamarabb eljutunk az orvoshoz, annál jobb. Miután megvizsgálta Önt és elvégezte az alapvető vizsgálatokat, orvosa tudni fogja, milyen kezelést kell alkalmazni. Ha a légszomj oka tüdő- vagy szívbetegség, kezelje a mögöttes egészségi állapotot. A betegség ellenőrzése lehetővé teszi a légszomj megszabadulását is, bár ez nem mindig lehetséges. Ha a kezelés lehetetlen vagy hatástalan, és az életminőség jobb, akkor oxigénterápiával támogathatja testét. Ezt általában akkor használják, ha a nyugalmi telítettség (a vér oxigéntelítettsége) kevesebb, mint 94% vagy normál napi fizikai aktivitás alatt ez a szint alá esik.
A szerzőről
Olvassa el a cikk további cikkeit
-wykrywa-zmiany-w-yach-i-ttnicach.jpg)
