A paranoid személyiségzavar (paranoid személyiségzavar) elsősorban a más emberekkel szembeni jelentős gyanúval és azzal a meggyőződéssel társul, hogy a környezetükben mindenki mindenkinek ártani akar egy ilyen személyiségzavaros betegnek. A paranoid személyiségzavar egyéb megnyilvánulásai között szerepelhet a partner állandó hűtlensége gyanúja és a különféle kritikai megjegyzések hosszú időn át tartó tapasztalata. Olvassa el, mi lehet a paranoid személyiségzavar oka, derítse ki, milyen egyéb tünetei vannak ennek a személyiségzavarnak, és ismerje meg a paranoid személyiségzavar kezelését.
A paranoid személyiségzavar (paranoid személyiségzavar) az egyik megkülönböztetett személyiségzavar. Ahogyan véletlenül mindegyikünk gyanús másokkal - főleg idegenekkel szemben - paranoid személyiségű emberek esetében, ez a gyanú határozottan kóros intenzitást ölt: ezeknek az embereknek az a benyomásuk, hogy egész környezetük valamilyen kárt kíván okozni nekik, és néhány vészjósló terv ellenük.
A paranoid személyiségzavar kezdete, hasonlóan a személyiségzavar más típusaihoz, általában serdülőkorban vagy fiatal felnőttkorban jelentkezik. A paranoid személyiségzavar prevalenciája az általános populációban eltérő, de összességében a becslések szerint az ilyen típusú személyiségzavar az emberek 0,5% - 2,5% -át érinti. A paranoid személyiségzavarokat gyakrabban diagnosztizálják, mint a nőknél.
Tartalomjegyzék:
- Paranoid személyiségzavar: okai
- Paranoid személyiség: Tünetek
- Paranoid személyiség: felismerés
- Paranoid személyiség: kezelés
Paranoid személyiségzavar: okai
Mint a többi személyiségzavarnál, a paranoid személyiségzavar okait még nem sikerült egyértelműen meghatározni. Általában azt javasolják, hogy ennek a problémának a patogenezise multifaktoriális legyen, és annak előfordulását mind biológiai, mind környezeti tényezők befolyásolják. Az előbbi esetében például génekről beszélünk - kiderül, hogy amikor egy adott személy családjában valaki valamilyen személyiségzavarral küzdött, akkor megnő annak a kockázata, hogy ez a személy is kialakítja az ebbe a csoportba tartozó problémák egyikét. A paranoid személyiségzavarok észrevehetően gyakoribbak azokban a családokban is, ahol valaki korábban skizofréniával vagy téveszmékkel küzdött.
A gyermekkorban tapasztalt különféle nehézségek, például a bántalmazás vagy más erőszaknak való kitettség szintén hozzájárulhatnak a paranoid személyiségzavar kialakulásához. Úgy gondolják továbbá, hogy ennek a problémának az előfordulása (különösen az arra hajlamos embereknél, például a családi terhek miatt) egy fiatal ember üldözése lehet a kortársak által, pl. Az iskolában.
Paranoid személyiség: Tünetek
Pusztán gyanakvó és bizalmatlan nem elegendő ahhoz, hogy a beteg paranoid személyiséget diagnosztizáljon. Az ilyen diagnózis felállításához számos más, további betegségre van szükség, amelyek jelentős negatív hatással vannak az ember mindennapi működésére. A paranoid személyiség tipikus tünetei a következők:
- állandó félelem attól, hogy mások használják és némi kárt szenvednek - a paranoid személyiségű beteg folyamatosan meg van győződve arról, hogy más emberek azt akarják, hogy sokféleképpen bántsák őt,
- a partnerrel való kapcsolat nehézségei: a paranoid személyiségzavarral küzdő beteg úgy véli, hogy a párkapcsolatban élő személy nem hű hozzá, az a benyomása is van, hogy nem tud teljes mértékben megbízni a partnerében,
- a társas kapcsolatokkal kapcsolatos nehézségek: a paranoid személyiségre jellemző, hogy kerüli a saját magáról vagy problémáiról folytatott beszélgetéseket - az ebben a rendellenességben szenvedő személy nagyon vonakodik bizalmat kelteni senkiben, mert fél, hogy a másoknak átadott információkat ellene használják,
- kivételes könnyedség áthúzni más embereket: ha paranoid személyiségű személynek legalább a legkisebb gyanúja támad arról, hogy valaki megtéveszti, vagy olyan benyomása van, mintha hűtlen lenne vele szemben, akkor nagyon gyorsan teljesen megszakíthatja vele a kapcsolatot,
- sokféle sértés vagy kritikai észrevétel hosszú tapasztalata: a paranoid személyiségű beteg számára nagyon nehéz megbocsátani másoknak, elmondható, hogy valójában haragot művel és sokáig sértettnek érzi magát különféle sértések vagy kritikák után,
- alacsony frusztrációtűrés,
- állandó szükség - általában indokolatlan - harcolni a jogaidért,
- túlságosan fejlett önértékeléssel rendelkezik.
Itt érdemes hangsúlyozni, hogy a paranoid személyiség valóban jelentősen bonyolítja a beteg normális működését. Mindannyian bizalmatlanok vagyunk időnként, de paranoid személyiségzavar esetén az a gondolkodás, hogy mások hogyan próbálnak ártani a betegnek, valójában uralhatják egész életét. Szélsőséges esetekben előfordul, hogy paranoiás személyiségű személy - attól tartva, hogy mások bántják - teljesen elszigeteli magát mind a barátaitól, mind a közvetlen családtagjaitól.
Olvassa el még: Személyiségzavarok - a személyiségzavarok típusai és kezelése Othello-szindróma: okai és tünetei. Meggyógyítja a kóros féltékenységet ... PARANOY - a paranoia tünetei. Hogyan lehet felismerni a paranoiát?
Paranoid személyiség: felismerés
A paranoid személyiségű beteg ritkán jelentkezik a szakorvosnál egyedül - véleménye szerint általában nincs semmi baj. Általában a rokonai próbálják rábeszélni, hogy kérjen segítséget, az is előfordul, hogy egy paranoid személyiségzavarral küzdő emberrel kapcsolatban álló személy, aki elege van a hűtlenség állandó vádjaiból, ráveszi, hogy beszéljen pszichológussal vagy pszichiáterrel.
A paranoid személyiség felismerésében a legfontosabb az e problémára jellemző tünetek azonosítása. A diagnózis felállítása előtt azonban mindig ki kell zárni a beteg tüneteinek egyéb lehetséges okait. A differenciáldiagnózis elsősorban a személyiségzavarok más típusait veszi figyelembe, mint pl skizoid személyiség, határvonalbeli személyiség, valamint elkerülõ és histrionikus személyiség. A paranoid személyiségzavar diagnosztizálása előtt ki kell zárni azt is, hogy a beteg betegségeit skizofrénia vagy téveszmék okozhatják. Még akkor sem lehet diagnosztizálni, ha paranoid személyiségzavarokra hasonlító problémákat okoz néhány pszichoaktív anyag szedése.
Paranoiás személyiség gyanúja esetén pszichiáterlátogatásra is szükség van, mert az ezzel a problémával küzdő embereknek gyakran más személyiségi rendellenességeik vannak. Ilyenek lehetnek többek között depressziós rendellenességek, szorongásos rendellenességek vagy az agresszív viselkedés megnyilvánulásának jelentős tendenciája.
Paranoid személyiség: kezelés
A paranoid személyiségzavar kezelése lehetséges, de - amelyet egyértelműen ki kell emelni - határozottan nem könnyű. Az ezzel a rendellenességgel kapcsolatos alapvető problémák, vagyis a gyanú és az a benyomás, hogy mindenki ártani akar a páciensnek, nemcsak az általuk ismert emberek, hanem az idegenek felé is megnyilvánulnak - ideértve az orvosokat vagy a terapeutákat is, akikkel egy személyiségű személy kapcsolatba kerül. paranoid. Bármely terápia sikerének kulcsa egy olyan terápiás kapcsolat kiépítése, amelyben a beteg megbízik terapeutájában - emiatt sajnos gyakran különféle nehézségek társulnak a paranoid személyiség kezeléséhez bizalmatlanság a terapeutával szemben).
A pszichoterápia alapvető szerepet játszik a paranoid személyiségzavar kezelésében. Nincs egyetlen, specifikus típusú pszichoterápia, amely paranoid személyiség esetén lenne a legelőnyösebb - a különböző betegeknél a jótékony hatások teljesen különböző terápiás technikákkal érhetők el. A kognitív viselkedési pszichoterápia és a pszichodinamikai terápia példák azokra a terápiákra, amelyek paranoid személyiségzavarban szenvedőknél a kívánt eredményeket hozhatják.
Bár ez ritka, néha gyógyszert írnak fel paranoid betegek számára. Itt azonban hangsúlyozni kell, hogy a gyógyszerek nem célja a páciens személyiségzavarainak gyógyítása, hanem valójában alkalmazásuk célja a többi társbetegség kiküszöbölése.A paranoiás személyiségzavarban szenvedő betegeknél a gyógyszeres terápia megkezdhető például depressziós rendellenességek jelenlétében (akkor a betegnek antidepresszánsokat írhatnak fel), vagy amikor a szorongás fokozott tüneteit észlelik.
Források:
Triebwasser J. és mtsai, Paranoid Personality Disorder, Journal of Personality Disorders 2013: Vol. 27, No. 6. o. 795-805.
"Psychiatria", tudományos szerkesztő M. Jarema, J. Rabe-Jabłońska, szerk. PZWL, Varsó, 2011
"Pszichiátria. Tankönyv diákoknak ”, B. K. Puri, I. H. Treasaden, szerk. És lengyel J. Rybakowski, F. Rybakowski, Elsevier Urban & Partner, Wrocław 2014
Ajánlott cikk:
Schizoid személyiségzavar: okai, tünetei és kezelése
