A pletizmográfia olyan diagnosztikai módszer, amely a vérkeringésből vagy a légzőszervi mozgásokból, például a mellkasból méri a vizsgált testterület térfogatának változását. Ennek alapján meghatározzák az artériás és vénás erekben a véráramlást és a nyomást, vagy a légzési folyamat paramétereit.
A pletizmográfiát a test három területén végzik, nevezetesen az alsó végtagokon (főleg az alsó lábszáron), a felső végtagokon és a mellkason. A végtagokon végzett vizsgálat a véráramlást érinti, a mellkas esetében felmérik a tüdő légzési funkcióját.
A pletizmográfia egy nem invazív, fájdalommentes vizsgálat, amely lehetővé teszi a perifériás keringési rendszer és a légzőrendszer állapotának felmérését.
Tartalomjegyzék:
- Pletizmográfia - indikációk
- Pletizmográfia - felkészülés a vizsgálatra
- Végtag pletizmográfia
- A tüdő pletizmográfiája
- Pletizmográfia - ellenjavallatok
Pletizmográfia - indikációk
A vizsgálat indikációja a gyanú vagy olyan tünetek jelenléte, amelyek a perifériás erek rossz állapotára utalhatnak, olyan betegségek következtében, mint:
- elzáródás
- érelmeszesedés
- a cukorbetegséggel járó változások
- megsemmisítő arteritis
- vaszkuláris sérülések vagy műtét utáni szövődmények
- mélyvénás elégtelenség
- phlebitis
- szelephiba vénás reflux mellett
A tüdőpletizmográfia javallata az obstruktív változások, a bronchiolák reflex szűkülésének, a tuberkulózisnak, a tüdőfibrózisnak vagy a neoplasztikus áttéteknek a gyanúja, ami csökkentheti a tüdő kapacitását.
Pletizmográfia - felkészülés a vizsgálatra
A vizsgálat előtt fel kell adnia vagy minimálisra kell csökkentenie azokat az anyagokat, amelyek zavarhatják a vérkeringést, például az erek szűkítésével vagy tágításával, a vérnyomás növelésével vagy a szívritmus zavarásával. Ezért lemondunk a kávé, az erős tea, az alkohol és a dohányzás fogyasztásáról.
A vizsgálat előtt nem szabad túl bőséges ételeket enni, mert az alsó lábszáron és az alkaron keresztül növekszik a véráramlás, és a teszt során értékelt paraméterek, azaz a vénás kapacitás és a maximális vénás kiáramlás növekednek.
Azoknál a személyeknél, akik krónikusan betegek és folyamatosan gyógyszereket szednek, például vérhígítókat, meg kell beszélniük a kezelőorvossal, hogy a gyógyszer melyik adagját lehet bevenni, vagy hogy a vizsgálat napján gyógyszereket kell-e bevenni.
Végtag pletizmográfia
Pneumatikus mandzsetták segítségével hajtják végre, hasonlóan a vérnyomás méréséhez. Pontos mérőeszközhöz vannak csatlakoztatva, amely rögzíti a végtag térfogatának (átmérőjének) változásai által okozott nyomásváltozásokat.
A végtag térfogatának változása annak a ténynek köszönhető, hogy a szív összehúzódása után, amikor a vérhullám átterjed a perifériás szervekre, az artériák vérrel való kitöltése megnő. Hasonlóképpen megvizsgálják a vénákon keresztül áramló vér mennyiségét.
Az alapkutatási technika a klasszikus pletizmográfia, amely összehasonlítja a vizsgált végtag véráramlását egy másik, egészséges végtagnak tekintett (felső vagy alsó) áramlással. Ha a kapott értékek hasonlóak, akkor az eredményt helyesnek tekintjük. A megfigyelt nyomások nagy különbsége az artériás keringés károsodását jelzi.
A szegmentális pletizmográfia a végtag egyes szakaszaiban, például a felső és az alsó karban, valamint az alkaron lévő nyomások összehasonlítására szolgáló módszer. Túl nagy nyomáskülönbség a proximális és a távolabbi helyek között arra utal, hogy az artériák nem működnek megfelelően.
A vénás pletizmográfia lehetővé teszi az alsó végtagok keringésének értékelését. A vizsgálatot egy pneumatikus hüvely segítségével hajtják végre, amelyet az alsó láb teljes hosszában viselnek.Amikor a hüvely összenyomja a lábát, a nyomás megváltozik, és annak változásai lehetővé teszik a véráramlás sebességének felmérését és annak megállapítását, hogy van-e és milyen mértékben fordított véráramlás a felszíni vénákban, azaz vénás reflux.
A vénás keringés vizsgálatának másik módszere a fotopletizmográfia. A vizsgálat során egy speciális szondát helyeznek a bőrre, amely infravörös hullámokat bocsát ki. A lágy szövetekben és a bőrben ez részben visszatükröződik, amelyet a szondában elhelyezett érzékelők rögzítenek.
Amikor a sugárzás egy felszíni eret ér, akkor a vörösvértestek vagy vörösvértestek elnyelik. Az eritrociták által a fény maximális abszorpciója akkor figyelhető meg, amikor a páciens ül vagy álló helyzetben van, a vérnyomás magas és a vénák maximálisan megtöltődnek bejövő vérrel.
Amint a vénákban a nyomás csökken, a fényelnyelés csökken. Az eszközbe visszatérő impulzusok intenzitásának változásai lehetővé teszik az áramlások értékelését és az esetleges vénás reflux diagnosztizálását.
A tüdő pletizmográfiája
A vizsgálatot a nyomásérzékelőkhöz csatlakoztatott, zárt kamrában végzik. Az érzékelők rögzítik a mellkas térfogatának változásait, amelyek arányosak a benne lévő levegő feltöltési fokával. A készülék azt is rögzíti, hogy az inhaláció és a kilégzés egyes fázisai mennyi ideig tartanak. A feldolgozott adatok alapján az orvos megbecsülheti a tüdő károsodott szellőzésének mértékét és légzőkészségüket.
A teszt során ne végezzen semmilyen mozgást és ne feszítse meg az izmokat, mert ez megzavarhatja a tesztet és helytelen eredményt adhat. Az elvégzett pletizmográfia típusától függően orvosa megkérheti Önt, hogy keljen fel a kanapéról és végezze el a megfelelő gyakorlatokat.
A körülbelül 30 percig tartó teszt után a szakember eltávolítja az érzékelőket. A vizsgálat után lassan keljen fel a kanapéról, hogy megakadályozza a szédülést. Először le kell ülni, és csak egy idő után kelhet fel. A teszt befejezése után orvosa megmondja, mikor és hol gyűjtheti az eredményeket.
Pletizmográfia - ellenjavallatok
A teszt biztonságos, és súlyosan beteg embereknél is elvégezhető. Ha a beteg (kiterjedt és mély) fekélyekben szenved, az orvos dönt a vizsgálatról.
A szerzőről
Olvassa el a cikk további cikkeit
