A provokációs teszteket arra tervezték, hogy ellenőrizzék a test reakcióját különféle külső tényezőkre, például allergénekre, vegyszerekre, alacsony hőmérsékletre vagy testmozgásra. A módszer alkalmazható az allergia diagnosztizálásában. Az anafilaxiás reakció veszélye miatt az ilyen típusú vizsgálatot szigorúan allergológusnak kell felügyelnie. Mik a provokációs tesztek? Hogyan készüljünk fel a tesztre?
Tartalomjegyzék:
- Provokációs tesztek - indikációk
- Provokációs tesztek - ellenjavallatok
- Élelmiszer-provokációs tesztek tanfolyama
- Az intranazális provokációs tesztek menete
- A kötőhártya provokációs tesztjeinek menete
- Provokációs tesztek - felkészülés a tesztekre
- Provokációs tesztek - szövődmények
A provokációs tesztek során kis mennyiségű anyagot visznek be a beteg testébe, ami esetleg betegség tüneteket okozhat. Ilyen vizsgálatokat időnként alkalmaznak az allergia diagnosztizálásában, de nem tartoznak az első választás alapvető módszerei közé. Az allergiás provokációs tesztek során a beteget szenzibilizáló anyagnak tesszük ki. Ennek célja a potenciális allergénnel kapcsolatos helyi vagy általános testreakció felmérése.
$config[ads_text1] not found
Az anyag alkalmazási helye miatt a következő mintákat különböztetjük meg:
- orr,
- kötőhártya,
- tápláló,
- hörgő.
Provokációs tesztek - indikációk
Provokációs teszteket végeznek annak megállapítására, hogy mely tényező okozza a betegség tüneteit a betegben. Az ilyen típusú vizsgálatokat az asztma diagnosztizálásakor végzik, amikor a klinikai kép nem egyértelmű.
A provokációs kísérleteket a farmakoterápia és az immunterápia hatékonyságának meghatározásában is alkalmazzák. Gyakori az ilyen típusú vizsgálatok elvégzése a foglalkozási kockázattal összefüggő allergiák diagnosztizálásában is.
Provokációs tesztek - ellenjavallatok
A provokációs tesztek során allergénnek való kitettség súlyosbíthatja a beteg állapotát. A vizsgálat lehető legveszélyesebb következménye az anafilaxiás sokk, amely potenciálisan életveszélyes.
Emiatt nem szabad provokációs vizsgálatokat végezni olyan embereken, akiknek fennáll a veszélye annak, hogy egészségüket roncsolják egy szenzibilizáló anyaggal való érintkezés után.
$config[ads_text2] not foundEzenkívül a provokációs vizsgálatok ellenjavallt olyan betegeknél, akik:
- korábban súlyos anafilaxiás reakciója volt
- akut betegség tüneteit mutatják,
- fertőzés folyamatában vannak,
- terhesek.
Élelmiszer-provokációs tesztek tanfolyama
Az étkezési teszteket általában akkor hajtják végre, amikor egy élelmiszer-összetevővel szembeni túlérzékenység gyanúja merül fel. Ilyen esetekben a betegnek a vizsgálat előtt 10-14 napig eliminációs étrendet kell követnie.
Ezután olyan ételt kap, amely potenciálisan káros reakciót okozhat. Bizonyos esetekben orvosa ételprovokációs tesztet ajánlhat kórházi körülmények között.
Az ajakteszt az etetési teszt részeként is elvégezhető. Ez magában foglalja a potenciális allergén beadását a nyelv alatt vagy a szájban. Kb. 1 perc elteltével a betegnek ki kell köpnie a mintát.
Ezután a szakember felméri a helyi reakciókat az anyaggal való érintkezés után. Ha allergénnel van dolgunk, az ajkak duzzadhatnak, éghetnek vagy viszkethetnek.
Az intranazális provokációs tesztek menete
Az orr-provokációs teszt felméri az orrnyálkahártya reakcióját az allergénnel való érintkezéskor. A tesztet általában a bőrtesztek vagy az IgE antitest meghatározása után kapott adatok mellett alkalmazzák. A vizsgálati eredmények fontosak a foglalkozási allergiák diagnosztizálásában. A kezelés hatékonysága nazális provokációs tesztekkel is ellenőrizhető.
$config[ads_text3] not found
A provokációs tesztet csak szakorvos felügyelete mellett végezzük. Ez a mellékhatások kockázata miatt fontos.
A teszt egy inert anyagot használó kontrollmintával kezdődik. Az orrreakciót 15 perc múlva határozzuk meg. Ezután elvégzik a tényleges tesztet, amelynek során potenciális allergént alkalmaznak a nyálkahártyára.
15-30 perc elteltével az orvos újraértékeli az orr állapotát. A diagnózis szempontjából szintén fontos a páciens önértékelése a tüsszögés gyakorisága, a viszketés intenzitása és a váladék mennyisége alapján.
Az intranazális provokációs tesztek menete
A kötőhártya-provokációs teszt során potenciális allergént injektálnak a beteg egyik szemének kötőhártya-tasakába. Meghatározott idő elteltével a szakember értékeli az olyan reakciókat, mint a könnyezés, viszketés és duzzanat. A leírt tüneteket összehasonlítjuk a nem provokált szem tüneteivel.
A kötőhártya provokációs tesztjeinek menete
A hörgők provokációs tesztjei során a hörgőgörcsöt potenciálisan kiváltó anyagokat inhalációval adják be. A reakciókat spirometriával értékeljük.
A teszt meghatározza a bronchiális hiperreaktivitást, amely az asztma egyik jellemző jellemzője. Időnként testgyakorlati tesztet is végeznek.
Provokációs tesztek - felkészülés a tesztekre
Bizonyos gyógyszereket fel kell függeszteni a provokációs tesztek során. Ez különösen igaz az allergiaellenes szerekre, a szteroidokra és néhány antidepresszánsra. A gyógyszeres terápia leállítására vonatkozó ajánlások eltérőek lehetnek. Ezért kövesse a szakorvos által adott utasításokat.
Provokációs tesztek - szövődmények
A provokációs teszt következtében az allergiás betegség súlyosbodhat. Míg a teszt során az erőszakos mellékhatások nagyon ritkák, veszélyesek lehetnek a betegre. A lehető legsúlyosabb szövődmény az anafilaxiás sokk. Veszélyt jelent a vizsgált személy egészségére és életére.
$config[ads_text4] not foundA vizsgálattal járó mellékhatások minimalizálása érdekében a vizsgálat elvégzése előtt alapos osztályozást végeznek a beteg kockázatának felmérése érdekében. Biztonsági okokból provokatív vizsgálatokat csak az allergiára szakosodott orvosi létesítményekben szabad végezni.
Olvassa el még:
- Allergiatesztek - javallatok, típusok, lefolyás
- Allergiás vérvizsgálatok - javallatok, tanfolyam, eredmények
- Allergén-specifikus IgE az allergia diagnosztizálásában
Irodalom:
- Sylwia Małgorzewicz, Eliza Wasilewska, "Az ételekkel kapcsolatos mellékhatások diagnosztikája", KIVÁLASZTOTT KLINIKAI PROBLÉMÁK
- Katarzyna Napiórkowska-Baran, Marta Tykwińska, Joanna Kołodziejczyk-Pyrzyk, Natalia Bąkowska-Kocik, Robert Zacniewski, Zbigniew Bartuz "Diagnosztikai nehézségek az allergiás betegségek diagnosztizálásában", Allergy Asthma Immunology 2018
Olvassa el a cikk további cikkeit
