Autizmus (autizmus spektrum rendellenességek) - okai, típusai, tünetei, terápiája

Az autizmus (vagy, helyesen szólva, az autizmus spektrum rendellenessége) aggodalomra ad okot, amelytől sok kisgyermekes szülő fél. Mi okozza az autizmussal kapcsolatos kommunikációs rendellenességeket, a más emberekkel való interakciókat és a szokatlan viselkedést? Milyen tünetekkel gyaníthatja az autizmust? Mit lehet felajánlani az autizmus spektrumzavarral diagnosztizált betegnek - milyen kezelési lehetőségek vannak?

Tartalomjegyzék

1. Az autizmus spektrum rendellenességeinek típusai és az osztályozás különbségei
2. Autizmus: Epidemiológia
3. Autizmus: tünetek
4. Autizmus: okok
5. Autizmus: diagnózis
6. Autizmus: nem kezelés, terápia

Az autizmus egy olyan kifejezés, amely a görög "autos" szóból származik, amelyet önmagában fordítanak. Alapvetően az autista rendellenességek lényegét tükrözi - az ilyen rendellenességekkel küzdő emberek a saját világukban élnek, és a környező valóságban való működés egyszerűen nehéz lehet számukra.

Egyre gyakrabban mondják, hogy az autizmus egy neurodevelopmentális rendellenesség, amely nincs, de csak van.

Az autizmust a múlt század első felében kezdték megemlíteni - ekkor, 1943-ban írta le Leo Kanner a korai gyermekkori autizmust.

Ugyanakkor egy másik kutató, Hans Asperger, párhuzamosan dolgozott hasonló problémákon. Az első diagnosztikai osztályozásokban az autizmust olyan rendellenességek mellett osztályozták, mint a gyermekkori skizofrénia.

Az idő múlásával azonban megváltozott az ilyen rendellenességek nézete - teljesen külön problémaként azonosították őket.

Az autizmus azonban még mindig meglehetősen rejtélyes probléma, ezért nem csupán a lehetséges okainak kutatása folyik, hanem az elismerésével vagy osztályozásával kapcsolatos nézetek is változnak.

Alapvetően elmondható, hogy az autizmus valóban hosszú utat tett meg - kezdetben különféle pszichotikus rendellenességek mellett helyezték el, manapság sokan nem is tartják betegségnek.

Olvassa el még:

Az autizmus és az autizmus spektrum rendellenességek típusai

Autizmus felnőtteknél: élet felnőttként autista

Az autizmus spektrum rendellenességeinek típusai és az osztályozás különbségei

A pszichiátriában alapvetően két osztályozást alkalmaznak: az Egészségügyi Világszervezet által kifejlesztett ICD-t (jelenleg annak 10. változata van érvényben) és az Amerikai Pszichiátriai Szövetség által készített DSM-osztályozást (jelenleg annak ötödik változatát használják).

Alapvetően mindkét osztályozás hasonló egészségügyi problémákat ír le, azonban a diagnosztikai kritériumok és a különféle rendellenességek kategorizálása gyakran teljesen elkülönül egymástól.

Lengyelországban az orvosok elsősorban az ICD-10 osztályozást alkalmazzák. Esetében az autizmus az általános fejlődési rendellenességek (F84) kategóriájába tartozik, amelyben több különböző problémát különböztetnek meg, például:

• korai gyermekkori autizmus (ebben az esetben az első problémák a gyermek 3 éves kora előtt jelentkeznek)
• atipikus autizmus (a tünetek itt kezdődnek a gyermek hároméves kora után)
• Rett-szindróma
• egyéb gyermekkori dezintegrációs rendellenességek
• hiperkinetikus rendellenesség mentális retardációval és sztereotip mozgásokkal jár együtt
• Asperger-szindróma
• egyéb elterjedt fejlődési rendellenességek
• meghatározatlan terjedő fejlődési rendellenességek.

Teljesen más a probléma a DSM-V besorolással: az autizmus esetében itt sok változás történt az osztályozás utolsó változatában.

Nos, a DSM-V alapvetően abbahagyja az autizmus különböző típusainak megkülönböztetését, inkább az autista rendellenesség spektrum kifejezéssel helyettesíti őket.

Ennek a besorolásnak az esetében sokkal nagyobb hangsúlyt fektetnek, mint a beteg rendellenességeinek az autizmus egyik formájának kategorizálására, a benne előforduló eltérések intenzitására.

Autizmus: Epidemiológia

Nehéz megmondani, hogy az autizmus spektrum rendellenességek pontosan milyen gyakorisággal fordulnak elő. Ennek oka mind az a tény, hogy a különböző tanulmányok eltérő diagnosztikai kritériumokat alkalmaznak, mind az, hogy az autizmus prevalenciája teljesen eltérőnek tűnik a világ különböző régióiban.

Például az Egyesült Államokban a statisztikák szerint az autizmus spektrum zavara 68 gyermekből egyben diagnosztizálható. Másrészt az európai adatok arra utalnak, hogy 150 gyermekből 1-ben megtalálható egyfajta autizmus. További statisztikák azt mutatják, hogy az autizmus a lakosság 1% -át érinti.

Ahogy azonban nehéz pontosan megbecsülni az autizmussal élő emberek számát, a nemek tekintetében a helyzet eltér a probléma gyakoriságától. Itt egyértelműen észrevehetőek a különbségek - a fiúknál sokkal gyakrabban diagnosztizálják az autizmus spektrumának rendellenességeit, akár négyszer is.

Autizmus: tünetek

1. Autizmus tünetei: Kommunikáció
2. Az autizmus tünetei: Társadalmi interakciók
3. Az autizmus tünetei: specifikus, sztereotip viselkedés
4. Meg lehet-e diagnosztizálni az autizmus tüneteit már csecsemőkorban?

Az autizmus alapvető tünetei a betegség három aspektusa: kommunikáció, társas interakciók és sajátos viselkedés.

E szférák mindegyikében lehetnek jellegzetes eltérések, de egy dolgot ki kell emelni: minden autista spektrum-rendellenességben szenvedő gyermek különbözik, és valójában az egyiket a kommunikációs problémák, a másikban pedig a szokatlan, sztereotip viselkedés jellemzi.

Tehát az autizmus valóban sokféle probléma összeállítása, nem pedig olyan egység, amelyben specifikus rendellenességeknek kell bekövetkezniük.

Autizmus tünetei: Kommunikáció

Az egyik aggasztó jel, amely valószínűleg a gyermek autizmusának lehetőségével társul, a késleltetett beszédfejlődés.

Ez valóban így van: a beszédfejlődési rendellenességek az autizmus spektrum rendellenességeinek egyik első megnyilvánulása lehetnek, ráadásul, amikor a gyermek beszélni kezd, beszéde eltér a társaitól. Az autista gyermek:

• ismételje meg ugyanazokat a mondatokat vagy szavakat újra és újra
• pontosan ugyanazzal a kérdéssel válaszoljon a feltett kérdésre (echolalia néven ismert jelenség)
• nehézségeik vannak az igényeik egyértelmű azonosításában
• a nyelvtan szabályaival ellentétesen fejezi ki magát - nem hajthatja be a szavakat, és nem használhatja a helyes nyelvtani formákat, az is jellemző, hogy az autizmussal élő gyerekek nem "evtem", hanem "Dorota ettek"
• szokatlan módon fejezze ki magát, például úgy skandálja minden állítást, mintha kérdés lenne.

A kommunikációs rendellenességek, amelyek az autizmus tünetei, nemcsak a verbális szférát érintik. A problémák a nem verbális kommunikációban is észrevehetők.

Nem valószínű, hogy egy autista szemkontaktust létesít. Neki is nehéz elolvasni a testbeszédet (mind az arckifejezéseket, mind a gesztusokat), amelyeket más emberek mutatnak be.

Nem könnyű megérteni, hogy mit mond egy autista spektrumzavarral küzdő ember, mert olyan arckifejezései lehetnek, amelyek teljesen alkalmatlanok arra, amiről éppen beszélnek.

Az autizmus tünetei: Társadalmi interakciók

Az autista spektrum rendellenességével kapcsolatos másik probléma az, hogy más emberek rosszul működnek.

Az autista beteget kivételesen furcsa, atipikus emberként lehet felfogni, de egyszerűen másképpen működik. A társadalmi interakciókat tekintve az autizmus tünetei a következők:

• a kapcsolattartás megkezdésével, új barátok megszerzésével kapcsolatos nehézségek
• vonakodás más emberek (akár a szülők) meghatása iránt
• Nehézség az érzésekről beszélni - mind a saját, mind mások érzéseiről
• problémák játék közben: nehéz lehet, hogy az autizmussal élő gyermek szerepet vállaljon (például játék közben boltban vagy otthon) - játékaik általában sztereotip jellegűek, ráadásul a gyermek továbbra is ugyanazzal a játékkal játszhat, még mindig ugyanúgy, egy módon ,
• látszólagos közömbösség a más emberekkel való kapcsolattartás iránt: az autista beteg teljesen közömbösnek tűnhet más emberekkel szemben, ráadásul ritkán dicsekszik elért eredményeivel (például a bonyolult feladványok rendezésének sikerével) - rendkívül zártnak tűnhet világában.

Az autizmus tünetei: specifikus, sztereotip viselkedés

Egy másik terület, ahol az autizmus tünetei jelentkezhetnek, a gyermek viselkedése.

Az autizmus spektrum rendellenességeire jellemző egyebek mellett. kivételes viselkedési merevség. Az autista gyermeknek egyszerűen nem tetszik a napi rutin változásai: ha először öltözik, megeszi a reggelit, majd kimegy sétálni, akkor e tevékenységek sorrendjében bekövetkező bármilyen változás dühkitöréshez, sőt agresszív viselkedéshez vezethet.

Az autizmus egyéb tünetei ezen a tengelyen a következők lehetnek:

• a gyermek nagy érdeklődése olyan tárgyak iránt, amelyek másokban nem keltenek kíváncsiságot: pl. forgó mosógép dob vagy villanykapcsolók
• sőt rögeszmésen különféle tárgyakat (pl. játékokat, ruhákat) rendez a gyermek által megállapított sorrendben
• A szokatlan mozgások ismételt ismétlése, például a saját tengelyén forog
• nagyfokú érdeklődés egy meghatározott tudásterület iránt, például a számok iránt.

Meg lehet-e diagnosztizálni az autizmus tüneteit már csecsemőkorban?

Néhány gyermek autizmus spektrumának rendellenességei gyorsan, a születéstől számított több hónapon belül jelentkeznek, míg más betegeknél az első problémák csak néhány évvel születésük után jelentkeznek.

Különböző kutatók különböző elméletekkel rendelkeznek arról, hogy a viselkedés - az élet legkorábbi szakaszában - arra utalhat, hogy a gyermeket az autizmus kialakulásának veszélye fenyegeti.

Kérdi többek között odafigyelés arra, hogy a csecsemő hogyan reagál az anyára - zavaró lenne például, ha a gyermek nem mosolyogna az anyja láttán, vagy hogy nem érintkezik vele.

Egy másik jel, amely miatt a szülők aggódhatnak, a kisgyermek érzékenysége a hangok iránt. Nos, vannak elméletek, amelyek szerint az autizmusra jellemző a csecsemő reakciója nagyon halk hangokra (például a papír susogására), miközben figyelmen kívül hagyja a sokkal hangosabb ingereket, például az ajtó csapódását.

Autizmus: okok

Az autizmus okai széles körben változhatnak, de az oltások biztosan nem

1. Gének
2. Neurológiai betegségek
3. A terhesség és a perinatális periódus szövődményei
4. Káros anyagok
5. Meg nem erősített elméletek: oltások
6. Egyéb tényezők

Az autizmus okait számos autista gyermek szülője, valamint sok orvos kérdezi, de manapság senki sem képes 100% -os biztonsággal válaszolni rájuk.

Még a legjobb szakembereknek is vannak elméleteik az autizmus okairól, nem pedig tudományosan bizonyított tények. Az autizmust okozó lehetséges tényezők a következők: génmutációk, fertőzések vagy perinatális problémák.

1. Gének

Az autizmus okainak elemzésekor a tudósok a különféle genetikai rendellenességekre fordítják a legnagyobb figyelmet. Elméletileg bizonyos gének mutációi felelősek lehetnek ennek a betegségnek a megjelenéséért, de egyelőre nem sikerült kimutatni specifikus, azt kiváltó mutációkat. Miért érdekes tehát a gének szerepe az autizmus megjelenésében ennyi kutató számára?

Az ikreken végzett vizsgálatok eredményei alátámasztják azt a tényt, hogy a genetikai rendellenességek autizmust okozhatnak.

Azonos ikrek (vagyis akiknek ugyanaz a genetikai anyaga van) esetében, ha egyikük autizmusban szenved, egyes tanulmányok szerint annak a kockázata, hogy a másik iker a betegséget kifejti, akár 90%.

Másrészt testvér ikrek esetében - akiknek külön genetikai anyaguk van - az autizmus előfordulási aránya megközelítőleg 30%.

A mutációk másik oka, hogy a mutációk autizmust okozhatnak, az, hogy az autizmus néha együtt él más genetikai rendellenességek által okozott betegségekkel. Ez a helyzet például a törékeny X-kromoszóma-szindróma vagy a Rett-szindróma esetén.

Az autizmus és a gének kapcsolatának legújabb kutatásában a Harvard Egyetem tudósai 31 269 autista genomját elemezték szerte a világon. Míg eddig az autizmushoz kapcsolódó 65 gén volt ismert, az autizmus kutatásának történetében végzett legnagyobb elemzés után számuk 102-re nőtt. Közülük 47-et erősebben összefüggésbe hoztak az intellektuális és fejlődési késések, 52-et erősebben az autizmus, és 3 gén kondicionálta mindkét rendellenességet. Ilyen hatalmas számú gén elemzését fontos lépésnek tekintették a gének hatékony differenciálása felé az autizmus spektrumához kapcsolódó és más fejlődési rendellenességeket okozó gének felé.

2. Neurológiai betegségek

Az autizmussal élő gyermekeknél észrevehető eltérések tapasztalhatók agyuk morfológiájában (amelyek megtalálhatók például képalkotó tesztekben).

Éppen ezért egyes tudósok úgy vélik, hogy az autizmus okai magukban foglalhatják az idegrendszer patológiáit is. Az autizmus kockázatát növelő problémák a következők:

• makrocefália
• kisfejűség
• encephalopathiák
• agyhártyagyulladás.

Fontos az is, hogy az autizmus gyakrabban figyelhető meg azoknál a gyermekeknél, akiknek családjában valaki korábban szenvedett ebben a betegségben vagy más autizmus spektrum rendellenességekben.

3. A terhesség és a perinatális periódus szövődményei

A terhesség és a szülés lefolyásával összefüggő különféle szövődményeket is az autizmust kiváltó jelenségeknek tekintik.

Az autizmus lehetséges oka lehet egy terhes nőnél előforduló betegségek, például terhességi cukorbetegség vagy pajzsmirigy-diszfunkció.

A méhen belüli fertőzések szintén növelhetik az átterjedő fejlődési rendellenességek kockázatát, különösen rubeola vírus vagy citomegalovírus fertőzések esetén.

A perinatális stádium szövődményei további fő aggályok, amelyek autizmust okoznak. Ennek az állapotnak a megnövekedett előfordulása figyelhető meg az idő előtt született csecsemőknél és a csökkent testtömegűeknél.

Az újszülött perinatális hypoxia tapasztalatai szintén hozzájárulhatnak az általános fejlődési rendellenességekhez.

Olvassa el még: Savant-szindróma vagy fogyatékos zsenik

4. Ártalmas anyagok

Az autizmus okaira vonatkozó hipotézisek között vannak olyanok is, amelyek a gyermek mérgező anyagoknak való kitettsége és a fejlődési rendellenességek kockázata közötti kapcsolatra vonatkoznak. A legnagyobb figyelmet ebben az esetben a nehézfémekkel, például ólommal vagy higanygal történő mérgezésre irányítják.

Azokat a káros anyagokat, amelyek elméletileg növelhetik a gyermek autizmusának kockázatát, terhes gyógyszerek is szedik.

A kismama által potenciálisan veszélyes készítmények közé tartozik a valproinsav (epilepszia elleni gyógyszer), a paracetamol (fájdalomcsillapító és lázcsillapító gyógyszer) vagy a misoprostol (gyomorfekély kezelésére szolgáló szer).

Az autizmus okaival foglalkozó kutatók figyelmét az anya terhesség alatti alkoholfogyasztása vagy dohányzása és a gyermeke általános fejlődési rendellenességeinek kockázata közötti kapcsolatra is irányítják.

5. Meg nem erősített elméletek: oltások

Az elmúlt években az ún oltásellenes mozgás. Az oltóanyagok ellenzői többek között vitatják álláspontjukat hogy az oltások autizmust okozhatnak.

Valójában valamikor ezelőtt felmerültek javaslatok, amelyek szerint az oltás autizmushoz vezethet (különösen a kanyaró elleni oltás). Az elmélet hívei azt is felvetették, hogy a vakcinákban jelen lévő tartósítószer, amely higanyt tartalmazott, elősegítette az átterjedő fejlődési rendellenességek előfordulását.

Olvassa el még: Az oltásautizmus mítosz és csalás

Még tudományos publikációk is voltak, amelyek állítólag támogatták az oltások és az autizmus közötti kapcsolatot. Végül néhány év után más kutatók megcáfolták ezeket az elméleteket - kiderült, hogy az autizmust oltások okozta autizmusra utaló kutatást helytelenül hajtották végre.

Ennek ellenére az oltóanyagok ellenzői amúgy is hűek álláspontjukhoz, ugyanakkor az orvosok riasztót adnak - a gyermekek oltásának elkerülése máris súlyos következményekkel jár, például a kanyaró esetek számának növekedésével (amelyek szövődményei a be nem oltott gyermekeknél akár halálos kimenetelűek is lehetnek).

Olvassa el még: Alternatív és támogató kommunikáció

6. Egyéb tényezők

A fent említett szempontok már nagyon sokak abban a tekintetben, hogy mi lehet az autizmus oka.

Valójában azonban ezek még nem mindazok a tényezők, amelyek a tudósok szerint átterjedő fejlődési rendellenességekhez vezethetnek.

Előfordulásuk egyéb kockázati tényezői a következők: D-vitamin hiány, gyomor-bélrendszeri rendellenességek vagy SSRI antidepresszánsok (szerotonin újrafelvétel gátlók) terhes nők általi alkalmazása.

Amint láthatja, sok elmélet létezik az autizmus okairól, de valószínűleg hosszú időbe telik, míg végül létrejön, ami annak kialakulásához vezet.

Emiatt lehetetlen hatékonyan megakadályozni az autizmust. Tehát a kutatóknak továbbra is arra kell összpontosítaniuk, hogy mit tegyenek, amikor a gyermeknél rendellenesség alakul ki. Jelenleg fontosabbnak tűnik az autista emberek hatékony terápiás módszereinek felkutatása, mint annak felfedezése, hogy mi okozza ezt a betegséget.

Az anya viselkedése NEM befolyásolja az autizmus megjelenését a gyermekben

Egy másik elmélet az autizmus okairól, amelyet szintén cáfoltak, az anya viselkedésének hatása a gyermek e rendellenességének kockázatára. Hipotézisek jelentek meg arról, hogy azoknak a gyermekeknek, akiket anyai melegség és gyengédség nélkül nevelnek az érzelmi hidegséget tanúsító nők, fokozottan veszélyeztetik az átterjedő fejlődési rendellenességeket. Ennek a hipotézisnek semmi köze az igazsághoz.

Autizmus: diagnózis

Nem könnyű diagnosztizálni az autizmust - végül is nem minden, egyénre jellemző rendellenesség jelenik meg egyszerre. Az aggódó szülők általában kezdetben a gyermekorvoshoz irányítják lépéseiket.

Természetesen a szakember képes megerősíteni vagy kizárni a szülők aggodalmait, bár a gyermekorvos nem fogja egyedül diagnosztizálni az autizmust - erre a célra nagy valószínűséggel egy speciális intézménybe, például pszichológiai és pedagógiai klinikára irányítja a szülőket.

Az autizmus diagnosztikával általában az egész csapat foglalkozik, amely többek között magában foglalja gyermekpszichiáter, pszichológus, pedagógus és logopédus. A diagnózist megelőzi egy részletes interjú összegyűjtése a szülőkkel (mind a gyermek viselkedését, mind az egyént érintve, a születésétől kezdve, annak kialakulásának szakaszaitól, valamint a terhesség lefolyásától).

Nagyon fontos megfigyelni a kis beteg magatartását is. Különleges tisztek, például az ADOS-2 (Autism Diagnosis Observation Schedule-2) segítenek a diagnózis felállításában.

Mielőtt azonban a szülők szakemberhez fordulnának, néha kétségeik lehetnek: valóban rendellenes a gyermek fejlődése, vagy gondozói túlérzékenységről van szó?

Itt jön jól a Synapsis Foundation, amely a Badabada-t, az Autizmus korai észlelési programot működteti. Teszt elérhető a badabada.pl weboldalon, amelynek köszönhetően a szülők legalább kezdetben ellenőrizhetik, hogy valóban van-e okuk aggódni gyermekük miatt.

• Az érzékek által megtévesztett világban élni

Autizmus: nem kezelés, terápia

Az autizmus diagnózisa már a terápia hosszú útjának kezdetét jelenti. Alapvetően e kifejezés - a terápia - használatát az autizmus spektrum rendellenességeivel foglalkozó szakemberek feltételezik.Ennek oka, hogy mivel az autizmust egyre inkább nem tekintik betegségnek, nehéz lenne bármilyen kezelésről beszélni.

Az autista gyermekek számára kínált terápiás beavatkozások sokfélék lehetnek. Viselkedési technikákat is alkalmaznak dogoterápia vagy hippoterápia.

• KUTYATERÁPIA - a KUTYÁVAL való érintkezés terápiás alkalmazása
• HIPOTERÁPIA - rehabilitáció ló segítségével

Logoterápiát is alkalmaznak, de zeneterápiát, érzékszervi integrációs gyakorlatokat és biofeedbackeket is alkalmaznak.

A korai fejlesztéstámogató órák szintén jelentős szerepet játszanak az autizmussal élő gyermekeknél. Az autizmus mindezek a terápiák a beteg mindennapi életének javítását célozzák - várhatóan javulnak többek között, a beteg kommunikációs készsége, vizuális-térbeli koordinációja vagy a környezet érzékelésének jobb fejlesztése.

Időnként a gyógyszeres terápiát ajánlják autista spektrumzavarban szenvedő betegeknek, bár itt egy dolgot kell hangsúlyozni. Az autizmusra nincs gyógymód - a farmakológiai kezelést csak indokolt esetben, és csak kiegészítő jelleggel javasoljuk.

A gyógyszeres terápia ajánlható például szorongással, jelentős hangulati rendellenességekkel vagy gyakori agresszív viselkedéssel küzdő gyermekek számára.

Források:

1. Psychiatria, 2. évf., Clinical psychiatry, szerk. S. Pużyński, J. Rybakowski, J. Wciórka, szerk. II, kocsma. Elsevier Urban & Partner, Wrocław 2011
2. Gyermekek és serdülők pszichiátria, szerk. I. Namysłowska, publ. PZWL, Varsó 2012
3. Autizmus Beszél anyagokat, on-line hozzáférés: https://www.autismspeaks.org
4. A Synapis Alapítvány anyagai, on-line hozzáférés: http://badabada.pl/