Szia. 15 éves fiam mindig csendben volt társaival. Félénk, soha nem tanulhatott tőle semmit. Idén tragédia van, nem akarok tanulni, nem akarok iskolába járni, nem megyek iskolába és maradok otthon. Sem kérések, sem fenyegetések, számítógép elvétele, büntetések - semmi sem működik. Hosszú éveket futballozott a klubban. Már nem jár edzésre, mert nem akar, a tréner hülye, a tanárok is. Minden nap beszélek vele, csak ez egy monológ, nézi a számítógépet vagy valami mást, mintha önmagával beszélnék, semmi reakció, néha könnyek hullanak rá, nem mond semmit, ami folyamatban van vagy problémája van. Arra a kérdésre, hogy "hogyan az iskolában" évek óta hallom, hogy ez normális. Soha nem tudja, mikor az edzés, mikor a meccs, amelyből például egy kártyajáték, semmi. Miközben elmagyarázom, hogy gondolkodnia kell a jövőn, hogy az utolsó középiskola fontos év, semmi sem beszél önmagáért. Rendes családja van, apja nyugodt, jó példakép, megpróbálom elmondani neki, hogy szeretjük, megöleljük és semmi. Nem tudom, mit kezdjek vele, egy pillanat alatt összeomlik az iskola. Tanácsot kérek és köszönöm.
Helló! A leírtak alapján nincsenek egyértelmű külső tényezők, amelyek visszavonást és zavart okozhatnak egy 15 éves fiúban. Ebben a helyzetben vannak jelek a pszichiáterrel való konzultációra és a gyermeke problémáinak forrásának részletesebb diagnosztizálására. Azt javaslom, hogy minél hamarabb egyeztessünk pszichiáterhez a fiam működésének javítása érdekében.
Ne feledje, hogy szakértőnk válasza informatív, és nem helyettesíti az orvos látogatását.
Barbara KosmalaAz "Empatia" pszichoterápia és személyes fejlődés klinikájának vezetője, pszichológus, okleveles és képesített pszichoterapeuta http://poradnia-empatia.pl
---substancje-obecne-we-krwi-chorych-na-raka.jpg)
