A szisztémás terápiát elsősorban a családokban felmerülő problémák kezelésére használják, de nem csak - olyan párok is alkalmazhatják, akiknek a kapcsolata nem megy jól. A szisztémás terápia több szempontból is elég érdekes terápia, az egyik az, hogy egy állandó veszekedésű család számára a terapeuta ... "ellenőrzött" érveket ajánlhat. Olvassa el, mi a rendszerterápia!
A szisztémás terápia a pszichoterápia sokféle típusának egyike. Közülük megemlíthetjük például a pszichodinamikai pszichoterápiát, a kognitív-viselkedési terápiát vagy a humanisztikus és egzisztenciális terápiát. A szisztémás terápia kezdetei az Általános Rendszerelmélet (OTS) kidolgozásához kapcsolódtak. Ennek szerzője az osztrák biológus és filozófus, Ludwig von Bertalanffy volt, aki az 1940-es években fejlesztette ki az OTS-t. A szisztémás terápia az ilyen típusú pszichoterápia nevének forrásának elemzésével derül ki. A görög nyelvről lefordítva a rendszert olyan tárgyként értik, amely általában valamilyen nagyobb, összefüggő egészet alkot. Ez a szisztémás terápia alapfeltevése, vagyis nemcsak egy pszichoterápiát kereső betegre összpontosít, hanem az egész rendszerére, amelyben egy ilyen beteg működik.
Mi a szisztémás terápia?
A szisztémás megközelítés szerint végzett pszichoterápia a teljes rendszerek működésére összpontosít.Ilyen esetben a rendszer elsősorban a család lehet, de kisebb elemei is - a szisztémás terápiát mindkét szülő és gyermekei alkalmazhatják, és csak maguk a házastársak. A szisztémás terápiában a legfontosabb a rendszerben létező, nem lineáris összefüggések elemzése. A lineáris megközelítésben feltételezzük, hogy az ok hatás megjelenéséhez vezet. A körkörös megközelítés viszont azt feltételezi, hogy az egyik jelenség a másikhoz vezet, ami aztán befolyásolja a másik jelenséget. Ez a bonyolult mondat egészen egyszerűen megmagyarázható. Nos, itt például olyan eseményekről beszélünk, amelyek ördögi körön fordulnak elő. A szemtelen gyermek növekvő vonakodást okozhat az anyában, míg a töltés - érezve a szülő növekvő távolságát vele szemben - ebben a helyzetben egyre nagyobb mértékű lázadást mutathat iránta.
A szisztémás terápiával kapcsolatban több fogalom létezik, amelyek meghatározzák a rendszerek működését. Ilyenek például:
- érzelmi fúzió (olyan jelenség, amelyben a rendszer egyes tagjai közötti érzelmi kötelék olyan erős, hogy nem tudni, hogy a sajátjukat élik-e meg, vagy valóban csak egy ember érzelmeit élik meg a rendszerből);
- morfogenezis (a csald hajlam arra, hogy mdostsa mkdst);
- háromszögelés (olyan jelenség, amelyben a rendszer két tagja közötti feszültség csökkenése akkor következik be, amikor a rendszer egy másik tagjának problémáival együtt kell foglalkozniuk);
- morfosztázis (egy rendszer képessége állandóságának fenntartására).
A szisztémás terápiát végző terapeuták gyakran meglehetősen nehéz feladattal néznek szembe. Nos, a szisztémás terápia feltételezése szerint a lehető legsemlegesebbnek kell lenniük. A szisztémás terapeuták szerepe határozottan nem annak megítélése, hogy ki felelős az adott rendszer problémáinak megjelenéséért. A terápiát végző személynek meg kell figyelnie a rendszerben meglévő kapcsolatokat és visszajelzéseket, majd - megfigyelései alapján - felhívni az adott rendszer tagjainak figyelmét a közöttük fennálló kapcsolatokra.
Előfordul, hogy a szisztémás terápiát nem egy, hanem egy pár terapeuta végzi. Ez nem csak a terapeuták semlegességének esélyét növeli. Különösen előnyös, ha szisztémás terápiát folytat két terapeuta (főleg, ha különböző neműek) abban a helyzetben, amikor a terápiás rendszer egy pár.
Szisztémás terápia: mik a felhasználásai?
A legegyszerűbb módja a rendszer összehasonlítása a családdal, sőt - a szisztémás terápiát elsősorban a családterápiában alkalmazzák. Ez a fajta pszichoterápia segíthet gyermekek viselkedési rendellenességei, ADHD vagy különféle neurotikus rendellenességek esetén. A szisztémás terápia olyan családokban is elvégezhető, amelyek olyan problémákkal küzdenek, mint:
- étkezési rendellenességek (pl. étvágytalanság és bulimia);
- pszichotikus rendellenességek (pl. skizofrénia);
- függőségek (pl. alkoholizmus vagy kábítószer-függőség);
- hangulati rendellenességek (például depressziós rendellenességek formájában).
Azok a párok is profitálhatnak a legjobban a szisztémás terápiából, akik kapcsolatukban különböző problémákat tapasztalnak. Ez a fajta terápia segíthet például a folyamatosan vitatott kapcsolatokban. A párterápia olyan helyzetben is elvégezhető, amikor ágyi problémák vannak a kapcsolatban (pl. Szexuális ridegség az egyik partnerben vagy a szerető korai magömlésének tapasztalata).
Ajánlott cikk:
Pszichoterapeuta: hogyan válasszunk jó szakembert?A szisztémás terápia során alkalmazott megoldások
A szisztémás terápia során meglehetősen érdekes mechanizmusokat alkalmaznak, amelyek meglepetést kelthetnek a terápia résztvevőiben. Az egyik az externalizáció. Ez egy olyan rendszer példájával magyarázható, amely az egyik tag étkezési rendellenességei - pl. Étvágytalanság - miatt jelentkezik a terapeutának. Néha előnyös az anorexiát külön "lényként" izolálni, a rendszer további elemeként. Ez lehetővé teszi, hogy egy teljesen más szögből nézze meg a problémát - ráadásul az anorexiával küzdő beteg, amikor az anorexiáról szóló minden negatív információ nem közvetlenül neki irányul, hanem az anorexiára (amely az externália esetében külön "lény") nem biztos, hogy kezelje azokat a negatív érzéseket, amelyek érezhetők lehetnek, amikor kritika irányul rá.
A szisztémás terápia a terápiás paradoxon jelenségét is felhasználja. Ebben az esetben egy olyan helyzetről van szó, amikor a család a terapeutához fordul, amelyben a tinédzser és szülei között még mindig vannak viták. Az ilyen emberek számára meglepetésükre a terapeuta ... vitát javasolhat. Ilyen esetekben azonban általában szigorú ajánlásokat tesznek az ilyen veszekedésekre, például arra, hogy azt a hét bizonyos napjaiban és bizonyos napjain kell megtenni. Ez a fajta terápiás paradoxon arra irányul, hogy a rendszer tagjai felismerjék, hogy bizonyos jelenségeket - jelen esetben érveket - közvetlenül befolyásolnak, és előfordulásuk valójában csak rajtuk múlik.
Megéri tudniMennyi ideig tart a szisztémás terápia?
Gyakran a pszichoterápia fárasztó és tartós kezelési módszerként társul, de a szisztémás terápiában ennek nem kell így lennie. Bizonyos problémák esetén néha elegendő lehet néhány szisztémás terápiás kezeléssel megoldani őket. Érdekes, hogy a szisztémás terápia esetében nem szabad túl gyakran megtartani a terapeutával való találkozókat. Alapesetben 2-4 hetente fordulnak elő - ez az idő annak biztosítására szolgál, hogy a rendszernek - amely tisztában van a benne zajló jelenségekkel - ideje legyen "átdolgozni" és különféle változásokat bevezetni.
Ajánlott cikk:
TSR (megoldásközpontú terápia) - a jelenre összpontosító terápia ... A szerzőről
