Egy tanulmány kimutatta, hogy a székrekedés-vírus segít megsemmisíteni az agy rákos sejtjeit.
- A megfázásért felelős vírus hatékony és döntő szövetséges lehet az agydaganatok kiküszöbölésében, amint azt a Texasi Egyetem (Egyesült Államok) kutatásai kimutatták.
Az agy rosszindulatú daganatait az emberre nézve a legveszélyesebb és leghalálosabb osztályba sorolják. Ezen túlmenően ezeknek a daganatoknak a formái, például a glioblastoma széles körben elterjedtek és 100 000 ember közül 10-et érintnek. Ez a megállapítás azonban a jelen betegség elleni küzdelemben alkalmazott kezelések radikális változását jelentheti.
A texasi egyetem MD Anderson rákközpontjának tudósai (angolul) módosították a megfázás vírust, hogy Delta 24 nevű fajtát kapjanak, és felfedezték, hogy ez a vírus képes megkülönböztetni a rosszindulatú és a jóindulatú daganatokat, csak az első . Juan Fueyo, a vizsgálatért felelős egyik személy szerint "a Delta 24 meg tudja különböztetni, hogy egy sejt rákos vagy normális".
Sok esetben lehetséges az agyban kimutatott rákos sejtek akár 99% -ának elpusztítása, ám a fennmaradó 1% nagy kockázatot jelent, mivel képes reprodukálni és újra elterjedni. A szakértők rámutatnak, hogy a Delta 24 hatékonyan működik, mivel közvetlenül megsemmisíti a fennmaradó 1% -ot, csökkentve ezzel az agydaganat megismétlődésének kockázatát.
A vizsgálatban 25 olyan beteg vett részt, akiknél legalább öt évig tumor volt. A 25 ember közül, akiknek diagnosztizálása bizonyos halált jelez, négy embernek sikerült három évvel hosszabb ideig túlélni a vártnál.
A tudósok megpróbálják a Delta 24 alkalmazását más módszerekkel kombinálni, beleértve a sugárterápiát, az idegsebészeti és a kemoterápiát. Ha ez a felfedezés előrehalad és hatékonyságot szerez, a betegek elkerülhetik a jövőbeni szokásos terápiákat, amelyek életminőségük súlyos romlásához vezetnek, és súlyos hatással vannak az emberi testre. Manapság a laboratóriumok átlagosan hét évig tartják kezeléseik alkalmazását attól a pillanattól kezdve, amikor felfedezik az új módszereket, így a tanulmány szerzői optimistaak, de óvatosak a rövid és középtávú részvételük iránt is.
Fotó: © Triff
Címkék:
Szójegyzék Szépség Wellness
- A megfázásért felelős vírus hatékony és döntő szövetséges lehet az agydaganatok kiküszöbölésében, amint azt a Texasi Egyetem (Egyesült Államok) kutatásai kimutatták.
Az agy rosszindulatú daganatait az emberre nézve a legveszélyesebb és leghalálosabb osztályba sorolják. Ezen túlmenően ezeknek a daganatoknak a formái, például a glioblastoma széles körben elterjedtek és 100 000 ember közül 10-et érintnek. Ez a megállapítás azonban a jelen betegség elleni küzdelemben alkalmazott kezelések radikális változását jelentheti.
A texasi egyetem MD Anderson rákközpontjának tudósai (angolul) módosították a megfázás vírust, hogy Delta 24 nevű fajtát kapjanak, és felfedezték, hogy ez a vírus képes megkülönböztetni a rosszindulatú és a jóindulatú daganatokat, csak az első . Juan Fueyo, a vizsgálatért felelős egyik személy szerint "a Delta 24 meg tudja különböztetni, hogy egy sejt rákos vagy normális".
Sok esetben lehetséges az agyban kimutatott rákos sejtek akár 99% -ának elpusztítása, ám a fennmaradó 1% nagy kockázatot jelent, mivel képes reprodukálni és újra elterjedni. A szakértők rámutatnak, hogy a Delta 24 hatékonyan működik, mivel közvetlenül megsemmisíti a fennmaradó 1% -ot, csökkentve ezzel az agydaganat megismétlődésének kockázatát.
A vizsgálatban 25 olyan beteg vett részt, akiknél legalább öt évig tumor volt. A 25 ember közül, akiknek diagnosztizálása bizonyos halált jelez, négy embernek sikerült három évvel hosszabb ideig túlélni a vártnál.
A tudósok megpróbálják a Delta 24 alkalmazását más módszerekkel kombinálni, beleértve a sugárterápiát, az idegsebészeti és a kemoterápiát. Ha ez a felfedezés előrehalad és hatékonyságot szerez, a betegek elkerülhetik a jövőbeni szokásos terápiákat, amelyek életminőségük súlyos romlásához vezetnek, és súlyos hatással vannak az emberi testre. Manapság a laboratóriumok átlagosan hét évig tartják kezeléseik alkalmazását attól a pillanattól kezdve, amikor felfedezik az új módszereket, így a tanulmány szerzői optimistaak, de óvatosak a rövid és középtávú részvételük iránt is.
Fotó: © Triff